A világban mindenhol emelkedik az energia ára. Ezt 2022-től mi magyarok is súlyosan meg fogjuk érezni a saját pénztárcánkon. De mit tehet az, akinek nincs pénze passzívházzá varázsolni az otthonát, mégsem akar megfagyni? Ehhez adunk most olyan tippeket, amik első sorban odafigyelést igényelnek.
Különböző lakásokban, házakban lakunk, és ugyanígy eltérő otthonunk fűtési rendszere is, ezért nem lehet egyetlen módszert leírni, ami azonnal nullára csökkenti a téli gáz- és villanyszámlát. A csökkentés azonban a legtöbb épületben lehetséges az épületfizika alapjainak megismerésével, valamint az ebből következő praktikákkal.
Amit az épületfizikából feltétlenül tudunk kell, az a hőátadás módjai, melyek az alábbiak:
- Hőáramlás (konvekció) a testet körülvevő gáz, vagy folyadék segítségével történik. A cikk első felében bemutatjuk, hogyan állíthatjuk szolgálatunkba a levegő mozgását.
- Hősugárzás (radiáció), elsősorban infravörös és fénysugarak formájában, vagyis elektromágneses sugárzással történik. A cikk második felében bemutatjuk, hogy hogyan szabályozhatjuk egyszerűen a láthatatlan hullámokat.
- Hővezetés (kondukció) az egymással közvetlenül érintkező testek között jön létre. Megépített épületnél ezzel a móddal nem érdemes foglalkozni, ezért nem írunk róla a jelen cikkben.
Ezen kívül tudnunk kell, hogy melyek a szakemberek által javasolt hőmérsékletek a lakás egyes helyiségeiben. Így például a nappaliban 21-22°C, a konyhában 18-20°C, a hálóban 18°C, míg a gyerekszobában 21-23°C az ideális hőmérséklet. Nem kell mindenhol 22°C -ot csinálni. Már 1-1°C többlet is súlyos tízezreket jelent éves szinten!
HŐÁRAMLÁS
Egy átlagos épületből a legtöbb hőenergia filtrációs veszteségként távozik. Ez azt jelenti, hogy a meleg levegő kiszivárog a réseken. Hol vannak ilyen rések? Az ablakok és az ajtók peremét kell először kiemelni. Az összezáródó felületek közé rugalmas gumi tömítést helyezve, valamint az elöregedett tömítés cseréjével a filtrációs veszteség töredékére csökkenthető. A hagyományos szilikát vakolattal nem rendelkező épületek teljes falfelülete is veszélyforrás. Sajnos az épületek bevakolása, bepucolása milliós tétel is lehet, ezért ajánlott épületgépész szakember véleményét kikérni, hogy megéri-e a beruházás az adott épületnél. A fafödémes épületeknél a padlás sártapasztása zárja le a deszkázat hézagait, a hibák és hiányosságok javítása még többet számít, mint az ablakok réseinek tömítése, hiszen a meleg levegő felfelé száll.
Ha tömítettük a réseket, akkor nemcsak a meleg levegőt zártuk be az épületbe, hanem a párát is. Honnan kerül pára a beltérbe? Egyrészt mi magunk növeljük a belső páratartalmat, mert lélegzünk, mosdunk, főzünk, mosunk, másrészt a padlón keresztül a talajból felszáll a talajpára, ha nincs talajnedvesség elleni szigetelés a padlóban. A megemelkedett páratartalom olyan lakásban is penészedést okozhat, ahol az addig nem volt jellemző, tehát a párát időről időre ki kell engednünk a lakásból. Ezt úgy tegyük, hogy naponta legalább kétszer, lehetőleg alvás után és munka után a hazaérkezéskor tárjunk ki minden ablakot és szellőztessünk 5 percig. Ennél hosszabb szellőztetéssel csak azt érjük el, hogy kihűtjük a falakat. Szükség esetén naponta többször is szellőztethetünk rövidebb ideig, például főzés, tusolás, teregetés után.
Ha rendelkezünk egy kis tartalék pénzzel, akkor érdemes leszigetelni a padlásfödémet. Minden hőszigetelés közül ezzel lehet ár-érték arányban a legtöbbet nyerni. A fűtés számlát 10-20%-kal is lehet csökkenteni ilyen módon! Használható a legolcsóbb és bárhol beszerezhető üveggyapot tekercs is, nem kell speciális termékek után szaladgálni.
Ha radiátoros fűtési rendszer van a lakásban, házban, akkor két dolgot vizsgáljunk meg: a fűtest fajtáját és a kazántól hozzá vezető csöveket. A legtöbb helyen a fűtéscsövek nincsenek szigetelve. Jelentős az a hőveszteség, ami több m2 csőfelületen adódik le, és nem jut el a fűtőtestig. A csövek szigetelése kis anyagi ráfordítással megoldható, és így a hőenergia sokkal nagyobb része jut el a radiátorokhoz, ahol arra szükség van. A radiátorok elhelyezése ugyanis olyan, hogy az ott leadott meleg átöblíti a helyiséget, míg a falsarokban vezetett csövek csak a falat fűtik egy kb. 10 cm-es sávban.
A régi radiátoros rendszereknél a fűtőtestek felület-térfogat aránya kicsi volt, így ugyanannyi meleg víz közlése után sokkal kevesebb hőt adtak le, mint a korszerű fűtőtestek. A fűtőtestek lecserélése egy nagyobb költség, de lehet, hogy pár év alatt megtérül a befektetés. Ennek eldöntéséhez épületgépész szakember véleményét lehet kérni.
HŐSUGÁRZÁS
Az energiaforgalom másik jelentős módja a sugárzásos energia közlés. Így működik a napozás vagy a mikrohullámú „sütő” is. Minden test sugárzik a tőle hidegebb test irányába. Éjjel a jó meleg lakásunk sugározza az energiát a sötét égbolt, vagyis a -273,15°C-os világűr felé. A tető, vagy a falak sugárzását csak nagyobb anyagi ráfordítással tudjuk csökkenteni, az ablakok sugárzását azonban nagyon könnyen és olcsón a töredékére csökkenthetjük az üvegfelület eltakarásával. Estére engedjük le a redőnyöket, zárjuk be a zsalugátereket, vagy húzzuk be a sötétítő függönyöket.
Ahol fűtőtestek az elsődleges hőleadók (cserépkályha, konvektor, radiátor), ott szabadítsuk fel a fűtőtest környezetét! A fűtőtest ugyanis nagy mennyiségű energiát ad le a környezetének sugárzással. Ha körbe pakoljuk őt bútorokkal, lomokkal, akkor azokat fogja melegíteni a lakók és a falak helyett.
A sugárzással nemcsak energiát veszíthetünk, de nyerhetünk is vele. Vannak olyan épületek, ahol ez az egyetlen fűtési forma! A nap energiáját úgy hasznosíthatjuk lakásunkban, hogy a nem használt helyiségekben bezárjuk az ablakot és behúzzuk a vastag anyagú sötétítőfüggönyt. Így egy természetes radiátort hozunk létre, ugyanis az üvegen átjutott hőhullám a fénytörés miatt nem tudja elhagyni a helyiséget, és az üveg és a függöny között „pattog”, amíg le nem adja az összes hőenergiát. Ez a módszer nyilván csak olyan ablakoknál működik, amiket közvetlen napfény ér, tehát egy északi tájolású ablaknál ez nem fog bekövetkezni.
Komplex és költséges beruházás, de érdemes lehet elgondolkodni azon is, hogy napelemekkel üzemeltetett felületfűtést csináltassunk. A mennyezetfűtés a legtöbb helyiségben nagyobb kellemetlenség nélkül elhelyezhető, és kis áramfelvétel mellett hatékonyan melegíti a lakókat. Az elektromos felületfűtés azonban nem tud hűteni! Hűtő-fűtő rendszerként levegő-levegő hőszivattyú (légkondi) használható.